Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rendező: Clyde Geronimi, Hamilton Luske, Wilfred Jackson
Szinkronhangok: Ilene Woods, Eleanor Audley, Verna Felton, Rhoda Williams, James MacDonald, Luis van Rooten, Don Barclay, Mike Douglas, William
Megjelenés: 1950. Február 15.
Bevétel:  $ 95,126,535

HAMUPIPŐKE (Eredeti cím: Cinderella) 1950-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Charles Perrault meséje alapján készült, a Hamupipőke-trilógia első része. A 12. Disney-film rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Ken Anderson, Homer Brightman, Winston Hibler, Perce Pearce, Bill Peet Erdman Penner, Harry Reeves, Joe Rinaldi és Ted Sears írta, a zenéjét Paul Smith és Oliver Wallace szerezte. A mozifilmet az RKO Radio Pictures hozta forgalomba. A Hamupipőke a Walt Disney egyik legsikeresebb alkotása, amely Technicolor-filmre készült. Műfaja zenés romantikus fantasyfilm. Amerikában 1950. február 15-én, Magyarországon 1961. március 9-én, felújított változattal 1985. december 19-én mutatták be a mozikban. A televízióban a Disney Channel-ön vetítették le.

Volt egyszer egy gazdag özvegyember, akinek volt egy lánya is; Hamupipőkének hívták. Az apa idővel újranősült, és egy gonosz özvegyasszonyt vett el, aki két lányát, Anasztáziát és Drizellátt is magával hozta a házasságba. Az apa azonban váratlanul meghalt, és onnantól kezdve a mostoha és lányai megkeserítették Hamupipőke életét. Arra kényszerítették, hogy a cselédjük legyen, rongyokban járatták, és a toronyban lévő szobában kellett aludnia. Itt élt barátaival, az egerekkel és a madarakkal, azonban a nélkülözés és a megpróbáltatások ellenére is szelíd, kedves teremtés maradt, aki türelemmel viselte sorsát, és szorgalmasan végezte a neki kirótt munkát.
Egy alkalommal a király elhatározza, hogy bált rendez annak érdekében, hogy ott a fia feleséget találjon magának. A bálra a mostoha és lányai nagy izgalommal készülnek. Hamupipőke is szeretne elmenni, ám nincs megfelelő báli ruhája, ezért az egerek és a madarak elhatározzák, hogy mindenféle maradék ruhaanyagból készítenek neki egyet. Mikor a mostoha és a lányai éppen indulnának, Hamupipőke is megjelenik új ruhájában. Ám a gonosz nővérek, mivel a ruha egyes részeiben saját tulajdonaikra ismernek, irigységükben széttépik azt. Miután azok hárman elmentek, a lány zokogva rohan a kertbe. Itt találkozik tündér keresztanyjával, aki segít neki eljutni a bálba: tökből hintót, egerekből lovat, lóból lovászt, kutyából inast varázsol, Hamupipőkére pedig egy csodaszép báli ruhát, és hozzá egy pár üvegcipőt. Figyelmezteti azonban, hogy érjen haza, mielőtt éjfélt üt az óra, mert pontban éjfélkor véget ér a varázslat. Hamupipőke a bálban találkozik a herceggel, és egész végig egymással táncolnak. Amikor tizenkettőt üt az óra, Hamupipőkének el kell mennie, ám sietségében elhagyja az egyik üvegcipőjét. Másnap a király kihirdeti, hogy annak adja a fiát, akinek a lábára pontosan ráillik a cipellő. A mostoha bezárja Hamupipőkét a toronyba, ám az egereknek sikerül kiszabadítaniuk: Hamupipőke lesiet a lépcsőn, és felpróbálja a cipőt, amely tökéletesen illik a lábára. Végül a herceg felesége lesz, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak.

Rendező: Clyde Geronimi, Wilfred Jackson, Hamilton Luske
Szinkronhangok: Kathryn Beaumont, Ed Wynn, Richard Haydn, Sterling Holloway, Jerry Colonna, Verna Felton, J. Pat O'Malley, Bill Thompson, Joseph Kearns, Dink Trout, James MacDonald
Megjelenés: 1951. Július 26.
Bevétel: $ 5,600,000

ALICE CSODAORSZÁGBAN (Eredeti cím: Alice in Wonderland) 1951-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Lewis Carroll azonos című meséje alapján készült. A 13. Disney-film rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Milt Banta, Del Connell, William Cottrell, Joe Grant, Winston Hibler, Dick Huemer, Dick Kelsey, Tom Oreb, Bill Peet, Erdman Penner, Joe Rinaldi, Ted Sears és John Walbridge írta, a zenéjét Oliver Wallace szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos fantasyfilm.

Alice egy angol kislány, aki egy szép napon nővérével a parkban megpillant egy öltönyös, fehér nyulat. Utána iramodik, míg el nem éri a nyula odúját. Bebújik, majd rövid zuhanás után csodaországban találja magát. Itt aztán furcsábbnál furcsább dolgok történnek vele. Találkozik Dodóval és barátaival, akik egyfolytában futnak, hogy megszáradjanak, Subidammal és Subiduval a két egyforma emberrel, a pipázó hernyóval, a Vigyor Kandúrral, a Bolond Kalapossal és a Szív Királynővel és kártya hadával. Végül felébredve magához tér és megnyugodva rájön, hogy az egész álom volt.

Rendező: Clyde Geronimi, Wilfred Jackson, Hamilton Luske
Szinkronhangok: Bobby Driscoll, Kathryn Beaumont, Hans Conried, Paul Collins, Tommy Luske
Megjelenés: 1953. Február 5.
Bevétel: $ 87,404,651

PÁN PÉTER (Eredeti cím: Peter Pan) 1953-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely J. M. Barrie azonos című regénye alapján készült, és a 14. Disney-film. Az animációs játékfilm rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske, producere Walt Disney. A forgatókönyvet Milt Banta, William Cottrell, Winston Hibler, Bill Peet, Erdman Penner, Joe Rinaldi, Ted Sears és Ralph Wright írta, a zenéjét Oliver Wallace szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, az RKO Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos fantasyfilm. Amerikában 1953. február 5-én mutatták be a mozikban, Magyarországon 1998. március 3-án adták ki VHS-en. A magyar változatot DVD-n és Blu-rayen is kiadták.

Pán Péter egy repülő kisfiú, aki nem akar felnőni. Barátja Wendy Londonban élt egy emeletes házban a mamájával, a papájával és két kisöccsével, Johnnal és Michaellel. Mesébe illő históriák kezdődnek, amikor Pán Péter meglátogatja a három londoni gyereket, és elviszi őket a hírhedt Sohaországba, ahol a gyerekek soha nem nőnek fel, mindig gyerekek maradnak. Csingiling, a kis tündér és egy kis úgynevezett tündérpor segítségével a korábban emeletes házakban lakó testvérek megtanulnak repülni, és segítenek Pán Péternek, hogy legyőzze ősellenségét, a hatalomra éhes és rosszakaratú Hook kapitányt. A történet végén a kis hősök természetesen győzedelmeskednek a gonosz fölött.

Rendező: Clyde Geronimi, Wilfred Jackson, Hamilton Luske
Szinkronhangok: Barbara Luddy, Larry Roberts, Bill Thompson, Dallas McKennon, Bill Baucom, Verna Felton, Peggy Lee
Megjelenés: 1955. Június 22.
Bevétel: $ 93,933,394

SUSI ÉS TEKERGŐ (Eredeti cím: Lady and the Tramp) 1955-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Ward Greene regénye alapján készült. A 15. Disney-film rendezői Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Don DaGradi, Joe Rinaldi, Erdman Penner és Ralph Wright írta, a zenéjét Oliver Wallace szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja drámai romantikus filmvígjáték. Amerikában 1955. június 22-én, Magyarországon 1997. július 17-én mutatták be a mozikban. A magyar változatot VHS-en, DVD-n és Blu-rayen is kiadták.

Tekergő bohém kedvű, vidám kóbor eb, Susi pedig törzskönyvezett, szép és elkényeztetett kutyus. Bár kutyavilágok választják el őket egymástól, amikor a hölgy bajba keveredik, természetesen Tekergő az egyetlen, aki hajlandó vásárra vinni érte a (kutya)bőrét. Úgy látszik az ellentétek a kutyák között is vonzzák egymást.

Rendező: Clyde Geronimi, Eric Larson, Wolfgang Reitherman, Les Clark
Szinkronhangok: Mary Costa, Bill Shirley, Eleanor Audley, Verna Felton, Barbara Luddy, Barbara Jo Allen, Taylor Holmes, Bill Thompson
Megjelenés: 1959. Január 29.
Bevétel: $ 51,600,000

CSIPKERÓZSIKA (Eredeti cím: Sleeping Beauty) 1959-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Charles Perrault meséje alapján készült. A 16. Disney-film rendezői Clyde Geronimi és Wolfgang Reitherman. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Milt Banta, Winston Hibler, Bill Peet, Erdman Penner, Joe Rinaldi, Ted Sears és Ralph Wright írta, a zenéjét George Bruns szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés romantikus fantasyfilm. Amerikában 1959. január 29-én, Magyarországon 1966. július 30-án, új magyar változattal 1995. augusztus 24-én mutatták be a mozikban.

Lipót király és felesége régóta szeretnének egy kisgyermeket. Egyszer aztán születik nekik egy kislányuk, akit Hajnalnak neveznek el. Nagy ünnepséget rendeznek, melyre mindenkit meghívnak. Lipót azt tervezi, hogy lányát hozzáadja barátja, Hubert király fiához, Fülöp herceghez és így egyesítik majd a két birodalmat. A meghívottak között van a 3 jó tündér: Flóra, Fauna és Fiona. Az ünnepségen mindhárman átadják ajándékukat. Flóra a szépséggel, Fauna a zene szeretetével ajándékozza meg a gyermeket. Ekkor hirtelen beállít Demóna, a gonosz tündér, akit nem hívtak meg. Sértődöttségében megátkozza a gyermeket. Az átok szerint, mielőtt lemegy a nap a 16. születésnapján, megszúrja az ujját egy rokka orsójával és meghal. Nagy megdöbbenés követi az átkot, de még hátra van Fiona ajándéka. Elmondja, hogy neki nincs annyi ereje, hogy feloldja az átkot, de enyhíteni tud rajta. Az ő ajándéka szerint, mikor a királylány megszúrja az ujját, nem hal meg, csak elalszik és egy szerelmes csók majd felébreszti.
Lipót király elrendeli, hogy minden rokkát égessenek el. Eközben a 3 jó tündér eltervezi, hogy parasztasszonynak öltöznek és a csecsemőt beviszik az erdőbe és ott egy favágókunyhóban felnevelik, majd a 16, születésnapján visszahozzák szüleihez. A király és a királyné beleegyezik, a tündérek, pedig elviszik a gyermeket az erdőbe. Ezalatt Demóna mindenfelé keresi a lányt, de sehol sem találja. Végső bánatában elküldi a hollóját, hogy keresse meg ő a lányt. A tündérek ezalatt a kislányt elnevezik Csipkerózsikának és 16 évig emberek módjára élnek. Elkövetkezik Csipkerózsika 16. születésnapja. A tündérek meglepetéssel készülnek. A lány reggel elküldik az erdőbe epret szedni. Miután elmegy elkezdik az előkészületeket: Fauna a tortát, Flóra és Fiona pedig a ruhát kezdi elkészíteni.
Csipkerózsika eközben az erdőben véletlenül összetalálkozik Fülöp herceggel, akibe azonnal beleszeret, majd meghívja estére a kunyhóba. A 3 tündér meglepetései ezalatt nem sikerülnek valami jól, ezért eldöntik, hogy titokban hosszú évek után használják a varázserejüket. Flóra és Fiona között vita alakul ki, a ruha színe miatt. Pálcájukkal folyamatosan változtatják a ruha színét. Ezt észreveszi Demóna hollója, aki pont arrafelé száll. Hamarosan hazaér Csipkerózsika, majd elmondja, hogy találkozott az erdőben egy idegennel és beleszeretett, majd meghívta estére. A tündérek ekkor elmondják, hogy ő valójában hercegnő és nem fogadhatja a fiút, mert őt már rég eljegyezték Fülöp herceggel és, hogy a mai napon vissza kell menniük a kastélyba. A lány ezek hallatára sírva fakad. A kastélyban Lipót lázasan, aggódva várja leányát, Hubert királlyal együtt. Megérkezik Fülöp, aki elmondja apjának, hogy találkozott egy parasztlánnyal és feleségül szeretné venni, majd elnyargal a kunyhó felé. Hubert királyt megdöbbenti ez a hír. Csipkerózsika és a tündérek ezalatt elindulnak a kastélyba. Ott egy terembe mennek, ahol a lány megint sírva fakad, a tündérek pedig magára hagyják.
Ezután Demóna meghipnotizálja a hercegnőt és egy toronyszobába vezeti, ahol egy rokkának orsójával megszúratja a hercegnő ujját. A tündérek már későn érnek a szobába. Ekkor a lányt a kastély legmagasabb tornyába viszik, ahol ágyba fektetik, és elaltatják az egész kastélyt, amíg Csipkerózsika fel nem ébred. Az éppen elalvó Hubert elmeséli Flórának, hogy fia beleszeretett egy parasztlányba. Ekkor Flóra rájön, hogy Csipkerózsika azzal találkozott, akivel eljegyezték. Mindhárman elindulnak a kunyhóba. Ám ezalatt Demóna foglyul ejtette a herceget és a várába hurcoltatta. A tündérek elindulnak, hogy kiszabadítsák. A börtönben Demóna elmondja, hogy akivel az erdőben találkozott valójában hercegnő és vele jegyezték el. A tündérek kiszabadítják és elindulnak a kastély felé. Demóna sűrű tüskebozótot varázsol a kastély elé, de a herceg átvágja magát. Ezután sárkánnyá változik, majd megküzd a herceggel. A herceg végül legyőzi, majd a kastélyba megy ahol megcsókolja az alvó hercegnőt és boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Rendező: Clyde Geronimi, Hamilton Luske, Wolfgang Reitherman
Szinkronhangok: Rod Taylor, Cate Bauer, Betty Lou Gerson, Ben Wright, Bill Lee, Lisa Davis, Martha Wentworth
Megjelenés: 1961. Január 25.
Bevétel: $ 216,026,182

101 KISKUTYA (Eredeti cím: One Hundred and One Dalmatians) 1961-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amely Dodie Smith The Hundred and One Dalmatians című regényén alapul. A 17. Disney-film rendezői Wolfgang Reitherman, Hamilton Luske és Clyde Geronimi. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyvet Bill Peet írta, a zenéjét George Bruns szerezte. Műfaja kalandos filmvígjáték. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Amerikában 1961. január 25-én, Magyarországon 1964. december 17-én, felújított változattal 1984. május 10-én, új magyar változattal 1995. március 30-án mutatták be a mozikban.

A történetben Roger Radcliffe zeneszerző agglegényként él Londonban kan dalmatájával, Pongóval. Pongo elhatározza, hogy feleséget talál Rogernek és kiszemeli az utcán sétáló dalmatát és gazdáját, majd a parkban tett, előrehozott séta alkalmával összehozza Anitával, akinek szintén van egy dalmatája, Perdita. Perdita nem sokkal később 15 kölyökkutyának ad életet. Még aznap este meglátogatja őket Szörnyella de Frász, Anita egykori osztálytársnője, aki meg akarja venni az egész almot. Roger véglegesen visszautasítja, mire Szörnyella felbérel két bűnözőt, Jaspert és Horace-t, hogy rabolják el a kiskutyákat, hogy a bundájukból neki szőrmét lehessen készíteni. Pongo és Perdita a többi kutya segítségét kéri a kölykök felkutatásához. Szörnyella vidéki házában (az elhanyagolt állapotban lévő családi birtokán) tartja őket fogva Jasper és Horace, összesen 99 kiskutyát.
A boldog viszontlátás után Pongo és Perdita megpróbálnak visszajutni Londonba, miközben Szörnyella üldözi őket. Egy tejgazdaság istállójában a tehenek befogadják őket és a kiskutyákat saját tejükkel szoptatják. A kutyák korommal feketítik el magukat, hogy labradornak tűnjenek, majd egy teherautóban elindulnak London felé. Szörnyella azonban meglátja a kiskutyák bundájáról lemosódó kormot és üldözőbe veszi a teherautót, de összeütközik a felbérelt két emberével és mindkét kocsi összetörik. Londonban Roger és Anita első közös karácsonyukat tervezik ünnepelni, de hiányolják négylábú barátaikat. Hirtelen ugatást hallanak kintről és miután ajtót nyitnak, a házat ellepik a dalmaták. Elhatározzák, hogy mivel a 99 kiskutyát meg akarják tartani, ehhez Roger keresetéből vidéken vesznek egy nagy házat.

Rendező: Wolfgang Reitherman
Szinkronhangok: Rickie Sorensen, Karl Swenson, Junius Matthews, Sebastian Cabot, Norman Alden, Martha Wentworth
Megjelenés: 1963. December 25.
Bevétel: $ 12,000,000

A KŐBE SZÚRT KARD (Eredeti cím: The Sword in the Stone) 1963-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely T. H. White könyve alapján készült. A 18. Disney-filmrendezője Wolfgang Reitherman. Az animációs játékfilm producere Walt Disney. A forgatókönyet Bill Peet írta, a zenéjét George Bruns, Richard M. Sherman és Robert B. Sherman szerezte. A mozifilm a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasy filmvígjáték.

Miután az angol király örökös nélkül hal meg, egy londoni katedrális udvarán megjelenik egy kőbe zárt kard, amelyen felirat hirdeti, hogy Anglia új törvényes királya csak az lehet, aki kirántja e kardot a sziklából! Sokan próbát tesznek ugyan, de senkinek sem sikerül. A sötét erdő mélyén Merlin, a nagy varázsló egy 11 éves árva kisfiút fogad magához. A kis Waltot Merlin különböző állatokká változtatja, hogy így ismerje meg a fiú az élet örök igazságait és titkait. Walt jó úton jár a sikerhez vezető úton, és ezt nem nézi jó szemmel a gonosz Madam Mim, aki minden áron el akarja pusztítani Merlin védencét...

Rendező: Wolfgang Reitherman
Szinkronhangok: Phil Harris, Sebastian Cabot, George Sanders, Sterling Holloway, John Abbott, Louis Prima, Bruce Reitherman
Megjelenés: 1967. Október 18.
Bevétel: $ 210,310,084

A DZSUNGEL KÖNYVE (Eredeti cím: The Jungle Book) 1967-ben bemutatott amerikai rajzfilm, amelyet Wolfgang Reitherman rendezett. A forgatókönyvet Ken Anderson, Larry Clemmons, Vance Gerry és Ralph Wright írta, a zenéjét George Bruns, Robert B. Sherman és Richard M. Sherman szerezte. A Walt Disney Productions gyártásában készült, a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés, kalandos filmvígjáték. Amerikában 1967. október 18-án, Magyarországon 1979. május 24-én, felújított változattal 1988. szeptember 8-án és 1994. június 23-án mutatták be a mozikban.
A rajzfilm Rudyard Kipling azonos című 1894-es regénye alapján készült. Mindazonáltal jelentősen eltér az eredeti műtől, a film önmagában, sokkal inkább a fiatalabb korosztálynak szól, és csak igen vékonyan kapcsolódik Kipling regényéhez. A rajzfilm a stúdió 19. produkciója, és egyben az utolsó, aminek a munkálatait Walt Disney személyesen felügyelte, ugyanis ő nem sokkal a film elkészülte után hunyt el.

A történet Maugliról szól, akit kölyökkorában magára hagytak az indiai dzsungelben. Bagira, a bölcs párduc, egy kis kerek kosárban talál rá. Kezdetben Rama és Rakhsa farkaspár neveli őt saját kölykeikkel együtt, a farkasfalka pedig maga közé fogadja. Amikor Maugli felcseperedik, Bagira azt tanácsolja a falkának, hogy költözzön vissza sajátjai közé, az emberlakta faluba, főként azon nyomós októl indíttatva, hogy Sir Kán visszatért a dzsungelbe, aki köztudottan gyűlöli az embereket, mivel fél azoknak "piros virágától", azaz a tűztől. E döntéssel egyedül maga Maugli nem ért egyet, ezért inkább elmenekül a Bagirával falu felé tartó útjuk közben. Kalandjaiban vele tart újdonsült, szórakoztató barátja: Balu, a medve, akinek jelenléte és viselkedése gyakran a humor forrását képezi. Lépten-nyomon olyan alakok nehezítik Maugli útját, mint Lajcsi király, az orangután, Ká, a hipnotizőr óriáskígyó és Sír Kán, a tigris. Ez utóbbi kettő táplálékként tekint rá, az orangután pedig a tűz készítését akarja tőle megtudni, de hasztalan. A történet tetőpontja a Maugli és Sir Kán közti összecsapás, melyből szerencsésen maugli kerül ki győztesen. Végül, ha kanyargós és megpróbáltatásokkal teli úton is, de megtalálja az utat az emberek közé: egy véletlenül meglátott kislány bája ösztökéli arra Mauglit, hogy otthagyja a dzsungelt.