Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Verdák (2006)
Eredeti cím: Cars
Rendező: John Lasseter
Producerek: Darla K. Anderson

Forgatókönyv: Dan Fogelman, John Lasseter, Joe Ranft, Kiel Murray, Phil Lorin, Jorgen Klubien
Szinkronhangok: Owen Wilson, Paul Newman, Bonnie Hunt, Larry the Cable Guy
Zene: Randy Newman
Megjelenés: 2006. Június 9.
Játékidő: 117 perc
Bevétel: $ 461,991,86

2006-ban bemutatott számítógépes animációs film, a Verdák-trilógia 1. része és a 7. Pixar-film. Az animációs filmet John Lasseter (Toy Story – Játékháború, Egy bogár élete, Toy Story – Játékháború 2.) rendezte. A történet egy olyan világban játszódik, amelyet antropomorfizált autók és más járművek népesítenek be, akiknek hangját többek között Owen Wilson, Bonnie Hunt, Paul Newman, Cheech Marin, Tony Shalhoub, John Ratzenberger, George Carlin, Larry the Cable Guy, Richard Petty és Darrell Waltrip szolgáltatja. A film G besorolást kapott az amerikai korhatármegállapító-bizottságtól, az MPAA-tól. A film premierje 2006. május 26-án volt a Lowe's Motor Speedway-en az észak-karolinai Concordban. A bemutatóra 30 000 jegyet értékesítettek. A Pixar nem sokkal az első rész bemutatása után elkezdte a munkát a Verdák 2. (Cars 2) címet viselő folytatáson. A filmet 2011-ben mutatták be. 2014. március 18-án a Disney vezérigazgatója bejelentette, hogy a Pixar elkezdett dolgozni a Verdák harmadik részén. 2016. június 10-én John Lasseter egy interjú során elárulta, hogy a Verdák 3. érzelmesebb film lesz, hasonlóan a legelső Verdákhoz.  A film Magyarországon 2017. június 15-én jelent meg.

Cselekmény: Villám McQueen a Szelep Kupa versenyének zöldfülű újonca. Mérhetetlenül elbizakodott, arrogáns, megbecsülést nem mutat csapata iránt, másokkal se nagyon törődik, csakis az érdekli, hogy ő legyen az első újonc, aki megnyeri a Szelep Kupát és egy rendkívül jövedelmező szerződéshez jusson a Dinocóval. Igen ám, de a futam hármas holtversenyt hoz McQueen, az állandó második és a szabályokra fittyet hányó Joe Komposztor és a veterán King között.
A verseny után Villám és szállítókamionja, Mack országon átívelő éjszakai útra indul Kaliforniába, a mindent eldöntő megmérettetés helyszínére. Mivel mindenáron először akar odaérni, Villám nem engedi Macket aludni a pihenőhelyen. Mialatt Villám hátul alszik, négy tuning országúti verda szórakozni kezd Mackkel, amitől az álmos kamion egy pillanatra lehajt az útról, épp elég időre, hogy kinyíljon a hátulja, s az alvó Villám kiguruljon az országútra. Villám kétségbeesetten próbálja utolérni Macket, de eltéved és egyedül találja magát az éjszaka közepén a félreeső 66-os úton; megpróbál visszajutni az országútra, de ez nehezen megy fényszórók híján.
A fényszórók nélkül száguldozó autó rövidesen szemet szúr egy kisvárosi seriffnek. Vad üldözés veszi kezdetét, ami azzal ér véget, hogy McQueen feldúlja egy elfeledett sivatagi kisváros, Kipufogó-fürdő főútját. Villámot elfogják, bilincsbe verik és bíróság elé állítják. A helyi idősödő bíró, Doc Hudson először ejteni akarja az ügyet és megszabadulni McQueentől, ám Sally, a 2002-es Porsche színre lép és meggyőzi a dokit, hogy Villám maradjon és javítsa meg az utat, amit tönkretett.
Eleinte Villám McQueen arrogáns marad és csak magára gondol, s minél előbb le akar lépni Kipufogó-fürdőből, hogy a kaliforniai versenyre jusson. Egy szökési kísérlet és egy elfuserált útjavítás után Doc Hudson kihívja Villámot egy sivatagi futamra. Ha McQueen nyer, elhagyhatja a várost. Ha a doki nyer, Villám köteles eleget tenni az ítéletnek és Doc utasításait követni. Villám nevetve megy bele a könnyű próbába, s hatalmas előnyre tesz szert, míg Doc a startvonalnál marad. Villám megpróbál bevenni egy éles kanyart a porban, ám lerepül az útról, egyenesen egy kaktuszosba, éppen ahogy Doc gondolta. A versenyt Doc nyeri.
Az elkövetkezendő néhány napban Villám fokozatosan ismeri meg a városkát és lakóit. Megtudja, hogy a szinte elhagyatott város életét a 40-es autópálya építése zökkentette ki a mindennapjaiból, évtizedekkel ezelőtt. McQueen összebarátkozik az együgyű, de hűséges vontatókocsival, Matukával és Sallyvel, a Porschével. Sally megmutatja Villámnak, miért is szereti Kipufogó-fürdőt, s elmeséli neki, mennyire kiemelkedő volt a város turizmusa a 66-os út mentén, ami az autópálya megépítésével teljesen eltűnt.
Villám kezdi megkedvelni Kipufogó-fürdőt, de továbbra is izgatja az a sivatagi éles, poros kanyar. Doc tanácsokat ad neki ezzel kapcsolatban, de McQueen figyelmen kívül hagyja az öreg járgány látszólag nevetséges utasításait. Ezután Villám felfedezi, hogy Doc Hudson egykor nagy versenyző volt, háromszoros Szelep Kupa bajnok az ’50-es években, egészen addig, míg egy súlyos baleset véget nem vetett karrierjének. Miután Villám rájött titkára, a doki fülest ad a médiának McQueen hollétéről, amiről egy hete nem tudtak semmit. Villám gyorsan felszívódik, hatalmas médiafelhajtással Kaliforniába jut.
Kaliforniában, a bajnoki futamon Villám képtelen koncentrálni, mert esze folyton Sallyn és Kipufogó-fürdőn jár. Gyengén kezd neki a versenynek, ám miután felfedezi, hogy sok barátja eljött Kipufogó-fürdőből, hogy csapataként segítsék, csapatfőnökként Doc Hudsonnal (a régi #51 „Csodálatos” Hudson Hornet festéssel) az élen, McQueen összeszedi magát. Felzárkózik, majd a vezetést is megszerzi az utolsó körben, köszönhetően annak, hogy végre megértette a doki tanácsát az éles sivatagi kanyarról.
Mikor már úgy tűnik, Villámé lesz a bajnoki cím, Joe Komposztor, utolsó elkeseredett lépésként szántszándékkal kilöki Kinget, aki többször megpördülve tengelye körül súlyos balesetet szenved. Villám, emlékezve Doc balesetére, ami véget vetett karrierjének, lefékez a célvonal előtt, zöld utat adva Komposztornak az első helyhez, és visszamegy segíteni Kingnek; áttolva őt a célvonalon méltó befejezést biztosít számára. Joe Komposztor megnyeri a Szelep Kupát, de a közönség kifütyüli, csodálatukat Villám McQueen nyeri el önzetlenségéért és megbecsülésének kimutatásáért. Noha a Dinoco felkínálja neki, amiről álmodott, Villám úgy dönt, régi szponzoránál, a Rust-Eze-nél marad, és visszamegy Kipufogó-fürdőbe – teljes versenycsapatával egyetemben. McQueennek köszönhetően a város turizmusa fellendül, s a település megmenekül a lassú vegetálástól.

L'ecsó (2007)
Eredeti cím: Ratatouille
Rendező: Brad Bird
Producerek: Brad Lewis

Forgatókönyv: Brad Bird
Szinkronhangok: Patton Oswalt, Ian Holm, Lou Romano, Janeane Garofalo, Brad Garrett, Peter O'Toole, Brian Dennehy, Peter Sohn, Will Arnett
Zene: Michael Giacchino
Megjelenés: 2007. Június 29.
Játékidő: 111 perc
Bevétel: $ 623,726,085

2007-ben bemutatott egész estés amerikai számítógépes animációs film, amely a 8. Pixar-film. A mozifilm eredeti címe a „ratatouille”-ből származik, ami egy hagyományos francia főtt zöldséges étel (a magyar lecsóhoz hasonló, cukkini hozzáadásával). Ugyanakkor a név angol szójáték a rat (patkány) szóval. Az animációs játékfilm írója és a rendezője A Hihetetlen család-ot is jegyző Brad Bird volt, aki a Pixartól távozó Jan Pinkavától vette át a feladatot, a zeneszerzője Michael Giacchino volt, a producere Brad Lewis volt. A Walt Disney Pictures készítette, a Buena Vista Pictures forgalmazta. Műfaját tekintve filmvígjáték. Észak-Amerikában 2007. június 29-én, Magyarországon 2007. augusztus 2-án mutatták be a mozikban. A L'ecsó-t öt Oscar-díjra és egy Golden Globe-díjra jelölték; mindkét díjátadón a legjobb animációs filmnek járó elismeréssel gazdagodtak az alkotók.

Cselekmény: Rémy, a patkány egy idős hölgy házának padlásán él Párizs közelében, számos társával, köztük apjával és bátyjával. Kifinomult szaglással rendelkezik, és fajtájától eltérően szokatlanul ínyenc. Elege van abból, hogy a patkányoknak a szemetet kell enniük. Ő többre vágyik: igazi ételt szeretne készíteni és valódi ízeket érezni. Elkápráztatja a francia főváros leghíresebb és legjobb szakácsa, Auguste Gusteau mindentudása az ételekről, tévéműsora és könyve, amelynek címe egyben Gusteau mottója: „Főzni bárki tud.” Anton Ego, a szigorú és ellenszenves ételkritikus azonban egy alkalommal csúnyán lehúzza a Gusteau's éttermet, ami miatt a hely elveszít egyet öt csillagából. Ez olyannyira megviseli a restaurant tulajdonosát, hogy belehal bánatába. Ezzel a Gusteau's újabb csillagot veszít.
Egy napon a patkányok menekülni kényszerülnek otthonukból, amiért elsősorban Rémy felelős. A csatornarendszerben hősünk elveszíti társait, és napokat tölt odalent Gusteau könyve társaságában. Képzelete szüleményeként megjelenik neki a séf, aki arra biztatja, lásson világot, most végre valóra válthatja álmát. Rémy rövidesen a Gusteau'sban találja magát, nem sokkal később pedig Alfredo Linguini, az étterem frissen felvett mosogatófiúja társaságában. A kis patkány nem tudja megállni, hogy próbát ne tegyen tudásával, és ennek következtében mindenki a konyhában Linguininek tulajdonítja a mesteri levest. Rémy és a fiatalember így hát szövetséget köt: a nem mindennapi séf Linguini fejfedője alá rejtőzve irányítja a fiú mozdulatait. Skinner, a mogorva vezető séf – mit sem sejtve Rémyről – kénytelen megadni a lehetőséget Linguininek, és Colette-re, a Gusteau's bájos női séfjére bízza őt.
Egyik este a Gusteau's szemeteskukái közül felbukkan Émile, Rémy bátyja, és elvezeti a többiekhez. Apja próbálja észhez téríteni fiát, hogy mi vár rá az emberek világában, de Rémy hisz benne, hogy többre hivatott a szemétgyűjtögetésnél és -elfogyasztásnál. Skinnerben ezalatt folyamatosan növekszik a gyanú, hogy Linguini valahogy a bolondját járatja mindenkivel, és ebben része van egy patkánynak is. Leleplezni azonban nem tudja az egyre nagyobb népszerűségre szert tevő Linguinit, aki Colette-hez is közelebb kerül.
Skinner rövidesen megtudja egy levélből, melynek olvasását halogatta, hogy Linguini maga Auguste Gusteau fia, s így a Gusteau's örököse. Erre Rémy is rájön kis idő múlva, s a levéllel és a végrendelettel kereket old Skinner elől. A vezető séf üldözőbe veszi a patkányt, de nem tudja elcsípni. Mikor visszatér az étterembe, már Linguini és Colette is ismeri a levél tartalmát. Skinner röpül, az étterem pedig kisebb arculatváltáson esik át Linguini elképzelései szerint. Hamarosan felfigyel a nagy felhajtásra és a Gusteau'st érő egyre több dicsérő szóra Anton Ego, így ellátogat a helyre, és bejelenti, hogy másnap este vacsorázni jön. Kisebb aggodalom lesz úrrá mindenkin, és az ebből fakadó frusztráció – no és a szerelem – miatt Linguini megsérti Rémyt, aki afféle bosszúként zárás után „vendégül látja” az egész patkánytársaságot a Gusteau's ételkészletéből. A nagy lakmározás közepén beállít Linguini, hogy bocsánatot kérjen kis barátjától, ám mikor meglátja, hogy Rémy meglopta őt, kipenderíti.
Linguininek így egyedül kell helyt állnia a következő napon Anton Ego lenyűgözésében. A konyha egész személyzete tőle várja az elkészítendő étel receptjét, azonban a fiú valódi hozzáértés nélkül képtelen bármit is kiötölni, így elkeseredve viharzik ki a konyhából. Az étterem személyzeti bejáratánál megjelenik Rémy, Émile és Django, és az egyik séf észreveszi őket. Épp mikor mind lesújtanának rájuk, Linguini elébük ugrik, felemeli Rémyt, és felfedi titkát a többiek előtt, akik csalódottan hagyják ott, még Colette is. Az étterem teli vendégekkel, köztük van Anton Ego, Linguini pedig rettenetesen letört. Django és a többi patkány jelenik meg a konyhában magára maradt Rémyvel szemben, és apja beismeri fiának, hogy tévedett vele kapcsolatban: tényleg szót értett egy emberrel, aki még meg is védte őt. Ekkor a rengeteg patkány segít Rémynek egy igazi ételkiválóság elkészítésében, s látván a buzgalmat, Linguini is erőt vesz magán: görkorcsolyán száguld végig a vendégek között főpincérként. Colette is visszatér, s az első döbbenet után, amit a konyhában sürgő-forgó tengernyi patkány okoz, ő is besegít: lecsót készítenek, de nem akármilyet. Az étek egyszerűen elvarázsolja a kőszívű Anton Egót, akiben gyermekkora ízei és elfelejtett emlékei derengenek fel. Miután megismeri az igazi séfet, fantasztikus dicsérő kritikát ír a Gusteau'sról, azonban Skinner ármányának köszönhetően a francia ÁNTSZ bezáratja az éttermet a patkányok jelenléte miatt, így Ego is hitelét veszti. Befektet viszont egy új étterembe, az „A L'ecsó”-ba, melyben Rémy, Linguini és Colette mellett az egész patkánysereg megtalálja a helyét.

WALL·E (2008)
Rendező: Andrew Stanton
Producerek: Jim Morris

Forgatókönyv: Andrew Stanton, Jim Reardon
Szinkronhangok: Ben Burtt, Elissa Knight, Jeff Garlin, Fred Willard, John Ratzenberger, Kathy Najimy, Sigourney Weaver
Zene: Thomas Newman
Megjelenés: 2008. Június 27.
Játékidő: 97 perc
Bevétel: $ 521,311,860

2008-ban bemutatott amerikai számítógép-animációs film, mely elnyerte a legjobb animációs filmnek járó Oscar-díjat. Ez a Pixar Animation Studios 9. filmje a Walt Disney Studios Motion Pictures forgalmazásában. Rendezője és forgatókönyvírója Andrew Stanton. A történet a WALL·E nevű robot sorsát követi nyomon, amit (vagy akit) arra terveztek, hogy a teljesen beszennyezett és az emberek által elhagyott Földet megtisztítsa. A robot 700 évnyi létezés után öntudatra ébred. Egy napon szerelembe esik egy másik robottal, ÉVÁ-val (eredetileg EVE), így követi őt a világűrbe, ahol találkoznak a Földről menekülő embereket szállító űrhajóval, és végül sikerül átadniuk az üzenetet, hogy a Föld immár újra alkalmas az élet fenntartására. A Némó nyomában megrendezése után Stanton úgy érezte, a Pixar hiteles módon jelenítette meg a vizet, s ezúttal szívesen vállalná egy űrbéli kaland elkészítését. A szereplők legtöbbjének nincs emberi hangja; ehelyett testnyelvvel és robothangokkal kommunikálnak, amiket Ben Burtt tervezett meg oly módon, hogy emberi hangokra emlékeztessenek. A WALL·E a Pixar első filmje, amely egyes jeleneteiben élő színészek is szerepelnek.
A WALL·E bemutatójára 2008. június 27-én került sor Észak-Amerikában, Magyarországon július 24-étől vetítették a mozik. A film egyöntetű éltetésben részesült a kritika részéről, s a nézők körében is rendkívül népszerűnek bizonyult.

Cselekmény: A 22. században, 2110 körülre a Buy n Large megavállalat bekebelezett minden gazdasági szolgáltatást a Földön, beleértve a kormányzatot is. Az újrahasznosíthatatlan szemét oly mértékben felhalmozódott, hogy a bolygó teljes egészében szennyezetté vált, s nem volt képes tovább biztosítani az élet feltételeit. Az emberiség életben tartására tett kísérletként a Buy n Large egy ötéves világűrbéli utazás finanszírozására vállalkozott. A hatalmas csillaghajókon az emberek minden szükségletét kielégítő szolgáltatások üzemelnek, teljesen automatikus robotlegénység által felügyelve; ezen űrcirkálók közül a leghíresebb az Axiom. A Földön több százezernyi WALL·E (WATT-takarékos Lánctalpas Limlom- és hulladékkezelő, E-sorozat) robotot hagytak hátra, hogy feltakarítsák a bolygót, a hulladékot kockákká formálva, s ezeket magasba nyúló hegyekké összehordva, ami megkönnyíti az eltávolításukat. Azonban a terv kudarcot vallott, s a Buy n Large úgy ítélte meg, hogy a Föld túlzottan szennyezett ahhoz, hogy újra termékeny, s ezáltal lakható legyen. Hétszáz évvel később, a 2815. évben, csupán egyetlen WALL·E üzemel már.
Az évszázadokon át tartó folyamatos aktivitás következtében WALL·E-nek érzelmei fejlődtek. A szeméthalmokról különböző tárgyakat gyűjtöget magának, köztük a már nem működő WALL·E robotokból pótalkatrészeket, s megment egy éppen kibújt növényt is, amit egy rossz csizmában ültet el újra. Egy napon a Földre érkezik egy ÉVA (Élőhely- és VegetációAnalizáló) nevű feminin robot az Axiomról, hogy az élet jeleit kutassa. WALL·E első látásra beleszeret, azonban ÉVA nem viszonozza érzéseit, mivel figyelmét egyedül küldetésére összpontosítja. Rövidesen azonban rabul ejti és lenyűgözi a földi robot személyisége. Mikor WALL·E megmutatja neki a talált növényt, ÉVA elraktározza magában és kikapcsol. WALL·E mindent megtesz, hogy megvédje a számára oly kedves jövevény mozdulatlan testét, mígnem az anyahajó megérkezik és felveszi kiküldöttét. WALL·E kétségbeesetten igyekszik szerelme után, s sikerül is felkapaszkodnia a csillaghajó oldalára, majd bejutnia a fedélzetre. Ott egy évszázadok óta fennálló, mikrogravitációban élő társadalmat talál, amiben az emberek elveszítették csontjaik és izmaik jelentős részét, aminek következtében túl gyengék és elhízottak lettek az álláshoz és a robotok segítsége nélküli mozgásra. Minden feladatot automatikus kezelő lát el, így a hajó kormányzása is robotpilóta, AUTO hatásköre. WALL·E követi ÉVÁ-t célállomására. Szokatlan viselkedése az emberek és a robotok mindennapi életvitelét is felzavarja. Egy tisztítórobot, M-O arra kényszerül, hogy elhagyja kijelölt munkaútvonalát, s megszállottan kövesse a WALL·E lánctalpai által hagyott piszoknyomot. WALL·E véletlen módon két embert is kizökkent virtuális világából, s John és Mary nem csak az őket körülvevő környezetet, de egymást is felfedezik.
ÉVA azon igyekszik, hogy küldetése szerint eljuttassa a növényt az Axiom kapitányának, azonban mikor az átadásra kerülne sor, kiderül, hogy a Föld ismételt lakhatóságát bizonyító élőlény nincs meg. AUTO közli a kapitánnyal, hogy ÉVA valószínűleg meghibásodott, így a javítórészlegbe (KREPA – Kiselejtezett, Rendellenesen működő, Program- vagy Automatikahibás robotok) küldik, WALL·E-vel együtt. Mikor azt hiszi, hogy a kezelőrobot bántani akarja ÉVÁ-t, WALL·E a segítségére sietve magához veszi ÉVA levett karját, s eközben véletlenül kilövi vele az energiaellátót, kiengedve az összes hibásan működő robotot. ÉVA visszaveszi WALL·E-től karját, azonban ezzel azt a látszatot kelti, hogy veszélyt jelent, s a biztonsági rendszer robotlázadást jelez. ÉVA megpróbálja visszaküldeni WALL·E-t a Földre egy mentőkabinban, hogy ne okozzon még nagyobb zűrzavart, ő pedig küldetésének eleget téve megkereshesse a növényt, azonban a kis robot nem hajlandó elmenni nélküle. AUTO asszisztense, GO-4 hirtelen felbukkan, s az eltűntnek hitt növényt a kabinba hajítja. Miközben WALL·E kincséért nyúl, GO-4 kilövi a kabint, élesített önmegsemmisítő üzemmóddal. WALL·E-nek sikerül megmentenie a növényt és időben kereket oldania a robbanás előtt, magát egy poroltóval hajtva a légüres térben. ÉVA annyira boldog és megkönnyebbült, mind a növény, mind WALL·E épségéért, hogy „csókot lehel” rá (ami apró statikus kisülést eredményez kettejük között), majd körbetáncolják a hajót, együtt repkedve a világűrben.
ÉVA visszaviszi a növényt a kapitánynak, aki nagyon kíváncsi a Földre, ezért kivetíti az ÉVA biztonsági kamerája által rögzített anyagokat. Ezeket látva ÉVA rájön, mekkora erőt fektetett WALL·E a védelmébe, míg inaktív volt, s így másként kezd tekinteni a robotra. A kapitányt magával ragadták a Földről látott korábbi, a Buy n Large felemelkedése előtt készült képek, s megdöbbenéssel tölti el a környezeti pusztulás, ami ÉVA felvételein tárul elé. Úgy dönt, az emberiségnek vissza kell térnie egykori otthonába, hogy a saját kezébe vegye a dolgokat. AUTO azonban ragaszkodik az út folytatásához, s a kapitány parancsára kénytelen felfedni titkosított megbízását: a Buy n Large vezérigazgatója, Shelby Forthright minden robotpilótának elrendelte, hogy soha ne térjenek vissza a Földre, mert a bolygó túlzottan szennyezettnek bizonyult az élet feltételeinek biztosításához. Ezen utasításnak engedelmeskedve AUTO lázadást szít, és bezárja a kapitányt fülkéjébe, a növénytől pedig igyekszik megszabadulni. WALL·E megszerzi az emberiség reményét jelentő élőlényt, s mikor nem hajlandó átnyújtani, AUTO sokkolja őt, megrongálva hardverét, ÉVÁ-t pedig deaktiválja, s mindkettőjüket a szemétledobóba hajítja, a növénnyel együtt. ÉVA magához tér az Axiom szeméttárolójában, s kis híján a hulladékkal – és WALL·E-vel meg a növénnyel – együtt az űrbe vész, ám M-O, aki idáig követte a WALL·E által hagyott szennyeződést, megmenti őket, s összebarátkozik velük. ÉVA új processzor után néz a szeméthalmok között WALL·E számára, félretéve az eredeti utasítások végrehajtását is. WALL·E azonban önzetlen módon ragaszkodik hozzá, hogy ÉVA elvégezze küldetését, s emlékezteti őt az otthon összegyűjtögetett alkatrészekre, amik megmenthetik. A növénnyel a birtokában, ÉVA magához veszi WALL·E-t, s összetoborozza a meghibásodott robotokat, hogy segítsenek átjutni a biztonságiakon, s egyenesen a hajó egyik utasfedélzetére veszik az irányt. A kapitány alkalmi börtönéből beindítja a hajót, az elhivatott robotokat pedig a holodetektorhoz irányítja, egy olyan talapzathoz, ami a fedélzet padlójából emelkedik ki, s ha ráillesztik a növényt, aktiválja az automata hipertér-ugrást a Földre. A kapitány tőrbe csalja AUTO-t, azt a látszatot keltve, hogy a növény nála van, s megküzd a robotpilótával, ám eközben a hajó az oldalára fordul, így a mozgásra képtelen emberek a sarokba csúsznak. Miközben ÉVA az utasokat védi a feléjük zuhanó hajóelemektől, AUTO visszazárja a holodetektort. WALL·E a testével próbálja kitámasztani, miközben egyre zúzza össze a rendkívüli súllyal párosuló húzóerő, a tehetetlen ÉVA szörnyülködésére. A kapitány segítség nélkül lábára áll, minden utas álmélkodására, s felülkerekedik AUTO-n, visszaállítva a rendet a hajón. Az emberek és robotok együttes közreműködésével a növény a holo-detektorba kerül, így WALL·E kiszabadul, a hajó pedig a Föld felé veszi az irányt.
Odaérve, ÉVA eszeveszetten igyekszik megjavítani WALL·E-t a pótalkatrészekkel, s sikeresen újraaktiválja. Azonban az elszenvedett kár olyan nagy mértékű, hogy kitörölte WALL·E memóriáját és személyiségét: a robot összegyűjtött kincseit kezdi feldolgozni kockává, eredeti feladatát követve. ÉVA erőfeszítései, hogy emlékeztesse őt a korábbiakra, hasztalannak látszanak, s teljesen megsemmisíti a gondolat, hogy az a WALL·E, akit megismert és akit megszeretett, talán nincs többé. Búcsúzásként kezébe veszi kezét és ismét „megcsókolja”. Az ennek következtében fellépő szikra újraindítja WALL·E memóriáját, aki így hirtelen felismeri ÉVA-t, amint azt teszi, amire ő mindig is vágyott: a kezét fogja. Az újjáéledt célkitűzéssel, az emberiség és a robotok együtt kezdenek a Föld bioszférájának helyreállításába, a rendkívül lelkes kapitány vezetésével.

Fel (2009)
Eredeti cím: Up
Rendező:
Pete Docter
Producerek: Jonas Rivera
Forgatókönyv: Bob Peterson, Pete Docter
Szinkronhangok: Ed Asner, Christopher Plummer, Jordan Nagai
Zene: Michael Giacchino
Megjelenés: 2009. Május 29.
Játékidő: 96 perc
Bevétel: $ 735,099,082

2009-ben bemutatott amerikai 3D-s számítógépes animációs film, amelynek a Pixar Animation Studios 10. filmje a Walt Disney Studios Motion Pictures forgalmazásában. Észak-Amerikában 2009. május 29-én mutatták be, a 2009-es cannes-i fesztivál első animációs filmjeként, majd 2009. október 9-én az Egyesült Királyságban jelent meg először a mozikban, Magyarországon 2009. október 15-én. A film rendezője a Szörny Rt.-t is jegyző Pete Docter, a szinkronhangok Edward Asner, Christopher Plummer, Bob Peterson és Jordan Nagai. Ez a Pixar tizedik, s egyben első Disney Digital 3-D-ben is bemutatott mozifilmje, melyet egy Partly Cloudy című rövidfilmmel reklámoztak a mozikban. A kijelölt mozikban Dolby 3D-ben is leadták a filmet. A film egy zsémbes öregemberről, nevezetesen Carl Fredricksen-ről, és egy Russell nevű kiscserkészről szól, akik egy házzal Dél-Amerikába repülnek, héliummal felfújt léggömbök segítségével. A film kiemelkedően pozitív fogadtatásban részesült, 97%-os eredményt ért el a Rotten Tomatoes nevű filmkritikai weboldalon. A filmen alapuló videójáték 2009. május 26-án jelent meg.

Cselekmény: A félénk, csendes fiatal fiú, Carl Fredricksen megismerkedik egy eleven, hiányos fogú, fiús lánnyal, Ellie-vel. Mivel mindketten szeretnek felfedező utakra járni, ahogyan kedvenc hősük, Charles F. Muntz is, ezért hamar megtalálják a közös témát, s Carl ígéretet tesz Ellie-nek, hogy majd egyszer elutaznak a dél-amerikai Angyal-vízeséshez.
Később összeházasodnak és együtt öregszenek meg abban az öreg házban, ahol először találkoztak, közben életüket léggömb-árusként és állatgondozóként élik le. Mivel nem lehet gyerekük, ezért megpróbálnak megtakarítani pénzt a dél-amerikai útra, de az üvegperselyben lévő összeget mindig kisebb-nagyobb kiadásokra kell fordítaniuk (eltörik Carl lába, defektes lesz az autójuk, stb.). Mikor már végre összegyűlt annyi pénzük, hogy megvegyék a repülőjegyeket, Ellie meghal, egyedül hagyva Carlt az otthonában, amitől egy besavanyodott, feleség nélküli, remeteként élő öregember válik belőle.
Ahogy múlnak az évek, Carl háza körül felhőkarcolók épülnek, és a házát egy építési vállalkozó meg akarja venni, ám ő nem adja el. Carl megvédi a postaládáját az ott dolgozó ügyetlen munkásokkal szemben is, de heves fellépése miatt beidézik a bíróságra testi sértés miatt, és kis idő múlva a bíróságtól jött levélben az áll, hogy egy Shady Oaks nevű nyugdíjasotthonba kell költöznie.
Egy fiatal cserkészfiú kopogtat az ajtaján és felajánlja segítségét, mert szeretné megszerezni azt a kitűzőt, amit a segítség ellenében megkapna. Carl elutasítja a kérést, mondván, hogy nincs szüksége segítségre, de a fiút nem tudja lerázni, ezért azt mondja neki, hogy éjszakánként egy túzok szokott mászkálni a kertjében, azt kellene a fiúnak elkapnia.
Carl, hogy Ellie-nek tett ígéretéhez hű legyen, az otthonba költözés helyett rengeteg héliumos lufi segítségével felemeli házát a levegőbe és elindul Dél-Amerika felé. Russell, a fiatal „vadonfelfedező” csak a felszállás után kerül elő, mivel ott maradt elbújva a ház verandáján az előző napi "túzokvadászat" után.
Russell hiába figyelmezteti az öreget, hogy egy cumulonimbus felhő van előttük, Carl már korábban kikapcsolta a hallókészülékét, hogy ne hallja a gyereket. Miután átverekedték magukat a viharon, egy szakadéknál találják magukat a vízesés előtt. Mivel a hélium lassan kiszökik a léggömbökből, a ház egyre lejjebb ereszkedik. Carl és Russell megpróbálják arrébb húzni a házat, azt remélve, hogy kikerülik a szakadékot és még marad is elég hélium a léggömbökben, hogy oda tudjanak menni. Ahogy közelednek, megállnak pihenni, mert Russellnek WC-re kell mennie, de mivel a dzsungelben nincsen WC, ezért arrébb vonul, és kiscserkészhez illően egy lapáttal elássa a „végterméket”. A földön egy nagy madár lábnyomait fedezi fel, és a nyomukba ered. Közben egy tábla csokoládét majszolgat, amit észrevétlenül a színes tollú, földön közlekedő madár is megdézsmál. Russell szívesen megosztja a csokoládét a madárral, akivel jó barátok lesznek. Nem tudván, hogy a madár nőstény, elnevezi Kevinnek.
Később egy Dug nevű, tolmácsgéppel beszélni képes kutyát találnak, akit (mint később kiderül) éppen a madár felkutatására küldött a gazdája, több más kutyával együtt. Találkoznak a gazdájával is, aki nem más, mint Charles Muntz, aki Carlnak a gyermekkorában a kedvenc felfedező hőse volt. Muntz évtizedek óta Dél-Amerikában él, mert egy nagy maradat keres, amit haza szeretne vinni, hogy visszaszerezze hírnevét és bebizonyítsa a tudósoknak: igenis létezik ilyen nagy testű madár. Carl valósággal izgalomba jön a kedvenc hősével való találkozáskor, de mikor rájön, hogy Muntz Kevint el szeretné kapni és megölni, megszökteti tőle a madarat. A szöktetés közben Dug megpróbálja feltartóztatni Muntz kutyáit, ami sikerül is, de Kevin lába megsérül.
Miközben Carl és Russel Kevint ápolják, addig Muntz és kutyái, nyomon követve Carl-éket, utánuk erednek egy léghajóval a Dug nyakörvére tett nyomkövető segítségével. Amikor megtalálják őket, Muntz felgyújtja Carl házát, de azt nem sokkal később sikerül eloltani. Az öregember megpróbálja Kevint megvédeni, nehogy elvegye Muntz, de ő és kutyái gyorsabbak, elkapják a madarat egy hálóval és elrepülnek vele a léghajójukkal.
Habár az öregember Ellie kívánsága szerint sikeresen átsiklik a vízesés mellé és leszáll a földre a házával, elveszti Russellt, aki néhány léggömbbel elindul a madár után. Az öreg leül a házában, megtalálja Ellie gyerekkori emlékalbumát és újra átéli azokat a kedves pillanatokat, melyeket Ellie-vel élt át házasságuk során. Az album végén egy megjegyzésre lesz figyelmes, melyben volt felesége megköszöni Carlnak a sok-sok közös kalandot és arra biztatja, hogy mindig azt tegye, amit jónak lát. Az öregember felbátorodva Ellie jókívánságán, kilép a házból, hogy Russell után nézzen, aki már Muntz nyomába eredt. Kidobja a házból a kanapét, a hűtőt, a tévét, s minden egyéb haszontalan és súlyos dolgot, hogy felemelkedhessen a levegőbe és Duggal Muntz után eredhessen.
Közben Russell egy ablakon keresztül bejut Muntz léghajójába, de elkapják a kutyák. Rákötözik egy székre és ledobják a földre, de Carl épp jókor jön a lebegő házával és megmenti, majd a kisfiút beviszi a házba. Az öreg és a kutya beszállnak a léghajóba, majd elcsalják a kutyákat a fogva tartott Kevin mellől, így ki tudják szabadítani a madarat. Ezután Carl és Muntz szemtől szembe megküzdenek egymással (az öregember a botjával védekezik, a kalandor pedig egy karddal támad), Dug pedig egy szerencsés fordulat következtében falkavezér lesz a kutyák között. A kiscserkész kiszabadítja magát, de beleakad a házból kilógó locsolócsőbe és a két öreg által vívott közelharc kellős közepébe csöppen. Mikor Carl segítségért kiált, Russell megzavarja a léghajót irányító kutyákat és átveszi az irányítást, hogy segíthessen barátainak, akik mostanra már a léghajó tetejére kerültek. A nagy küzdelem során Muntz kilő néhány lufit a puskájával, amitől lejjebb ereszkedik az öreg háza, de Carl megmenti Russellt, Dugot és Kevint. A legyőzött Muntz lezuhan a léghajóról, néhány lufival a derekán, miközben Carl háza a gazdája nélkül a felhők közé süllyed.
Az öregember átveszi a pórul járt Muntztól a léghajót és visszaviszi társaival Kevint a kiscsibéihez, majd Russell és Dug is a városba mennek, a Fiatal Felfedezők ünnepségére, hogy a kisfiú átvehesse a jelvényét. Minden kiscserkész mellett ott áll az apukája, de mikor Russellhez érnek, hogy átadják a kiérdemelt jelvényét, nincs mellette senki. Kisvártatva Carl rohan be a pódiumra, hogy büszkén átvehesse a Russellnek járó jelvényt és feltűzhesse rá. Ám nem a kiérdemelt jelvényt tűzi fel, hanem azt, amelyiket valamikor Ellie adott Carlnak az első találkozásukkor. Végül az öregember felüdül az átélt kalandoktól és egy boldog aktív cserkészönkéntes válik belőle, „nagyapai módon” kötődve Russellhez és Dughoz.
Amíg Carl a léghajóban repítette vissza Kevint a kiscsibéihez a többiekkel, az öregember háza éppen ott száll le, ahová Ellie gyermekkora óta el szeretett volna utazni: a Paradicsom-vízesés mellé.